Chartwell - Churchill vidéki rezidenciája
2019. december 28. írta: Dwight

Chartwell - Churchill vidéki rezidenciája

carthwell_borito.JPG

A Chartwell-ház Winston Churchill miniszterelnök vidéki rezidenciája volt 1924-től 1965-ben bekövetkezett haláláig. Az épület telis-tele van a személyes dolgaival, köztük saját festményeivel. Churchill 1922-ben vette a házat, de feleségének, Clementine-nak folyamatosan kétségei voltak afelől, hogyan tudják fenntartani. És valóban, 1946-ban piacra kellett dobniuk, amikor is egy Churchill támogatóiból álló konzorcium megvásárolta, így halálukig itt élhettek, utána a birtok állami tulajdonba került.

chartwell_belso.JPG

Az épület egy 16. századi lakóház alapjaira épült, majd a 18–19. században jelentősen kibővítették. Az 1920-ból való impozáns belső berendezés Churchillhez kötődik. Az épület ma pontosan úgy néz ki, ahogy az 1920–30-as években kinézhetett, elénk tárja az államférfi magánéletét, továbbá bemutatja Clementine lakberendezői tehetségét. A világos szalonban egy Monet-festmény lóg a falon, az ebédlőben egyedi tervezésű Heals-bútorok vannak (A Heals lakberendezési áruház 1810-ben nyitotta meg a kapuit Londonban). A kiállított emlékek között találjuk a kitüntetést, amelyet Sztálin adományozott Churchill feleségének jótékonysági munkájáért, amelyet a második világháború alatt végzett. Megnézhetjük az 1953-as irodalmi Nobel-díját és a körözési plakátot, melyen 25 fontot ígérnek annak, aki Churchillt élve, vagy halva elfogja, miután 1899-ben az angol–búr háborúban megszökött a hadifogságból.

wanted.JPG

Láthatjuk a saját maga tervezte öltözetet, amelyet légiriadó esetén a pizsamára lehetett felvenni. A kiállítás végén egy bájos üzenetváltást olvashatunk Clementine és férje között, továbbá az apja Churchillhez írt levelét, amelyben sajnálattal közli abbéli félelmeit, hogy a fia naplopó lesz, és a középiskolában kudarcot vall majd. A tavakkal teli kertben virágok özöne, öreg gyümölcsfák, virágoskert várja a piknikezni vágyókat.

Churchill azt mondta magáról, hogy botcsinálta festő, és nyíltan bevallotta, hogy azért fest, mert így tud megküzdeni depressziója démonaival. A műterem falán padlótól plafonig több mint száz festménye látható, melyekből kiderül, hogy lelkes és egyáltalán nem tehetségtelen festő volt, bár a képek színvonala eltérő. A legjobbak a házban találhatók, köztük egy 1955-ös fekete-fehér portré Clementine-ról az Indomitable (Rettenthetetlen) repülőgép-anyahajó 1940-es vízrebocsátásakor és a Magnolia című gyönyörű virágcsendélet 1930-ból.

paint.JPG

Részletesebb mindenre kiterjedő leírást és turista információkat megtalál a VilágVándor sorozat Canterbury és környéke című útikönyvében.

chartwell_borito.JPG

Ezek a 2G útikönyvek első termékei, melyek a könyv és az okostelefon házasításából születtek, ahol a hagyományos útikönyvekhez QR-kódok segítségével biztosítjuk az aktuális információk letölthetőségét az internetről. 2020-ban jelennek meg az első 3G útikönyvek, ahol rövid, néhány perces videók színezik majd az anyagot.

A VilágVándor útikönyvek eddig megjelent részeit szintén megtalálja a webshopunkban.

A bejegyzés trackback címe:

https://vilagvandorsorozat.blog.hu/api/trackback/id/tr3215368994
süti beállítások módosítása