Raimondo di Sangro herceg extravagáns személyiségét idézi a San Domenico Maggiore templomtól északra található kápolna, amelyet Santa Maria della Pietà vagy Pietatella néven is emlegetnek a nápolyiak. A XVIII. századi város legérdekesebb látnivalóját hozta létre a herceg, amikor az 1590-ben épített családi kápolnát 1749–71 között átépíttette. A mennyezetet Francesco Maria Russo freskói díszítik, amelyek a herceg által felfedezett festéknek köszönhetően restaurálás nélkül is ragyogó színekben pompáznak.
Különleges hatást kelt a tér és a színes márvány kiegyensúlyozott látványa, a síremlékeket a herceg tervei szerint egy szabadkőműves beavatási szertartás sorrendjének megfelelően helyezték el. A bejárat fölött Cecco di Sangro síremléke (Francesco Celebrano, 1766) azt az epizódot idézi fel, amikor a magát halottnak tettető harcos ős koporsójából kilépve kivont karddal ront a rémült ellenségre. A jobb oldali első oszlop mellett áll Francesco Queirolo La statua dell’educazione (A nevelés szobra) című alkotása, a második boltív alatt Paolo di Sangro síremléke Antonio Corradini alkotása.
Szomszédságában áll Raimondo di Sangro síremléke, amelyet Francesco Maria Russo tervezett, az előtte lévő padlózaton labirintusalakzat látható. A harmadik oszlopnál Queirolo Sincerità (Őszinteség) című szobra. Celebrano Krisztus sírbatétele című domborműve díszíti a főoltárt, amelyet megelőz a Queirolo által ábrázolt Szent Rozália-emlékoltár és az egész belső tér két leglátványosabb, elképesztő technikai bravúrral készült szobra: balra Corradini műve a Pudicizia (Tisztaság), jobbra Queirolo csodálatos alkotása a Disinganno (Szabadulás a megtévesztettségből) című szobor, amelyben a kápolnában többször visszatérő fátyolmotívum átalakul az embert a földi létben behálózó bűnök és szenvedélyek hálójává, amelyből csak a lángoló angyal jelképezte, hitben és igazságban történő végső megvilágosodás szabadít meg.
A kápolna közepén Giuseppe Sanmartino elképesztően finom és realista remekműve, a híres Fátyolozott Krisztus (1753) az abszolút igazság és egyben a szabadkőműves megismerés utolsó grádicsának szimbóluma.
A kriptában a herceg kísérleteinek borzongató eredménye az általa készített két anatómiai gépezet. Igazi eklektikus személyiség: feltaláló, varázsló és alkimista, tudós humanista, a skót rítusú szabadkőművesség nagymestere: mindez éppen elegendő ahhoz, hogy nyugtalanítóvá és egyúttal csábítóvá is tegye szemünkben Sansevero hercege, Raimondo di Sangro rejtélyesnek tűnő, a Gonosz és a Jó közt lebegő alakját.
A tudományok szorgos művelője, természeti jelenségek eredeti kutatója bizarr szerkezeteket is alkotott, ilyenek a kápolna alatti kriptában látható anatómiai gépek, valójában egy férfi és egy női csontváz, amelyek a húsos szövetek nélkül mutatják a belső szerveket és a teljes keringési rendszert. A herceg útmutatásai alapján Giuseppe Salerno palermói orvos által 1763–64-ben készített szerkezeteket rejtély övezi.
Di Sangro állítása szerint az erek hálózata fémdrótból és festett méhviaszból készült, ezt applikálta az orvos két emberi csontvázra. Egy rémhistóriába illő legenda szerint azonban a herceg megölte két szolgáját, a testükbe higanybázisú anyagot injektált, és így „fémesítette” az erek hálózatát
További izgalmas leírásokat találhat a VilágVándor sorozat Nápoly című útikönyvében.
Ezek a 2G útikönyvek első termékei, melyek a könyv és az okostelefon házasításából születtek, ahol a hagyományos útikönyvekhez QR-kódok segítségével biztosítjuk az aktuális információk letölthetőségét az internetről. 2020-ban jelennek meg az első 3G útikönyvek, ahol rövid, néhány perces videók színezik majd az anyagot.
A VilágVándor útikönyvek eddig megjelent részeit szintén megtalálja a webshopunkban.