Gyönyörű, középkori eredetű község a Duna bal partján, ahol még állnak a régi városfalak, és amely fölé a XII. századi vár, a Burg Dürnstein romjai magasodnak. Itt tartotta fogva VI. Lipót herceg a Szentföldről hazatérő Oroszlánszívű Richárd angol királyt (1193–94). A várromhoz igencsak hosszú lépcsőn lehet feljutni a Kremser Tor nevű városkaputól, fönt azonban páratlan kilátás tárul a szem elé a Wachaura.
A település nyugati részén egy 1410-ben alapított Ágoston-rendi apátság volt épületét alakították át barokk templommá 1721–25-ben, majd 1788-ban világi épületté, hogy később ismét templommá szenteljék, és helyreállítsák régi formájában. Az udvarról díszes, homorú kapuzaton át jutunk be az épületbe, az 1725-ben készült kaput szobrok, oszlopok, oromdíszek teszik mozgalmassá. Az apátságból lett Mária mennybemenetele templomot J. Prandtauer alakította ki, a tornyot és a szobrokkal, díszítésekkel ékes, kék-fehér színű homlokzatot pedig Steinl és Munggenast építették hozzá (1733).
A templombelső boltozatát az Újtestamentum jeleneteit ábrázoló stukkók élénkítik, ereklyetartók, oltárképek és más barokk díszítések gazdagítják, szokatlan az oltáriszentség-tartó (tabernákulum) a közepén egy glóbusszal (Antonio Beduzzi munkája); belülről a torony melletti teraszra jutunk, ahonnan szintén szép kilátás nyílik a folyóra; a templom mellett a barokk kolostorépületben egy Szent Sír (A. Galli Bibiena) és vele szemben egy betlehemes oltár (Johann Schmidt) kelti fel a figyelmet.
Hauptstrasse
XV–XVIII. századi házak szegélyezik a község főutcáját, amelynek elején a Kremsertor, a Kremsi városkapu áll. Ettől balra jutunk fel a Kunigundenkirche romjaihoz, ez XIII. századi gótikus templom volt, mellette román stílusú, négyzetes alaprajzú sírkamra a XIV. századból. Távolabb, balra a Kuenringer Taverne (4. szám) egy volt Ágoston-rendi kolostorépületben (1590) működik; jobbra a késő gótikus városháza, a Rathaus (1547). A következő balra, kissé hátrább a gótikus Klarissinenkirche romja 1289-ből, ez kéthajós templom volt, kórusrészében XIII–XIV. századi freskómaradványok láthatók, itt ma időszaki kiállításokat rendeznek.
A Duna osztrák szakasza - az ország egyik legcsodálatosabb vidéke, különleges kulturális térség - a bajor Passau és a szlovákiai Dévény között 350 kilométeren át kanyarog. Évszázadokon át volt császárok és királyok kedvelt útvonala, amiről ma kolostorok és várak, apátságok és zarándokhelyek, középkori városok és pompázatos rezidenciák regélnek.
Részletesebb mindenre kiterjedő leírást és turista információkat találhat a VilágVándor sorozat Az Osztrák Duna (Passautól Dévényig) című útikönyvében.
Ezek a 2G útikönyvek első termékei, melyek a könyv és az okostelefon házasításából születtek, ahol a hagyományos útikönyvekhez QR-kódok segítségével biztosítjuk az aktuális információk letölthetőségét az internetről. 2020-ban jelennek meg az első 3G útikönyvek, ahol rövid, néhány perces videók színezik majd az anyagot.A VilágVándor útikönyvek eddig megjelent részeit szintén megtalálja a webshopunkban.
