Catherine Briçonnet akarta, lakott benne a szépséges Diane de Poitiers, ismerte Medici Katalin fényűzését, és itt halt meg III. Henrik özvegye, Lotaringiai Lujza. Ezért is hívják a „hat hölgy kastélyaként” ezt a bámulatos építményt, fehéren csillogó kőből épült sziluettje kiemelkedik a park zöldjéből és a Cher lágyan csobogó vizéből. A kastélyt I. Ferenc egyik gazdag bankárja, Thomas Bohier építtette 1513–1521 között egy régi malom helyére. A szépségét viszont a feleségének, Catherine Briçonnet-nek köszönheti, akinek a halála után (1535) előbb I. Ferenc, majd 1547-ben II. Henrik birtokába került, aki Diane de Poitiers-nek ajándékozta.

Medici Katalinnal visszakerült a királyi házhoz, ő 1580-ban egy kétszintes szárnyat, egy lakható hidat húzatott fel a folyó fölé. Medici Katalin Chenonceau-t a menyére, Lotaringiai Lujzára hagyta, aki miután III. Henrik halálával megözvegyült, ide vonult vissza a férjét gyászolni. Halála után a kastélyt elhanyagolták, és csak a XVIII. században állították helyre, köszönhetően az ötödik hölgy, Madame Dupin elkötelezettségének. A kastély hatodik hölgye Madame Pelouze 1864-ben vásárolta meg, és ő is kisebb vagyont költött rá.

A KASTÉLY

A kastélyba a lovarda mellett elhaladó, Philibert Delorme tervezte fasor vezet. A bejárati teraszt négyoldalról vizesárok veszi körül, tőle balra a Diane de Poitiers által megálmodott parkok, jobbra Medici Katalin franciakertje terül el. A kastély központi része négyszögletes alakú, sarkain szögletes tornyokkal, két emelet ablaksorral és egy reneszánsz manzárdablakos szinttel. A folyó feletti épületrészt – Medici Katalin kérésére Philibert Delorme építette – öt boltíves híd tartja.

A belső térben a Gárda termét XVI. századi flamand gobelinek díszítik; a kápolnában egy, az olasz iskolából való márvány dombormű (Madonna a Gyermekkel) látható, továbbá Sassoferrato, di Ribera e Jouvenet festményei. A Diane de Poitiers terem egy Murillónak tulajdonított Madonna a Gyermekkel című festményt őriz. A zöld teremben és a Medici Katalin könyvtárában Andrea del Sarto (Szent Család) és Correggio (Szent vértanú) vásznai ékesítik a falakat. Az 1500-as évekbeli francia és olasz bútorokkal berendezett I. Ferenc terem kandallóján a Bohier család jelszava látható, a falat Primaticcio festménye (Diane de Poitiers képmása), valamint Van Loo (Három grácia) vászna díszíti.

A XIV. Lajos terem falán Rubens A gyermek Jézus Szent Jánossal című alkotása tündököl. Egy büszke, kettős, olasz stílusú csigalépcső – a franciák közül az első ilyen – vezet az első emeletre, ahol Catherine Briçonnet öltözőszobája XVII. századi flamand faliszőttes képeket őriz, Medici Katalin szobája egy Correggiót, és az úgynevezett Öt királyné szobáját (a neve Medici Katalin két lányára és három menyére emlékeztet) valamikor egy Rubens-tanulmány, a Háromkirályok imádata ékesítette, ami azonban ma a madridi Pradóban látható. Látogatásunkat a Lotaringiai Lujza szobában fejezhetjük be.

Részletesebb mindenre kiterjedő leírást és turista információkat találhat a VilágVándor sorozat A Loire völgye című útikönyvében.

Ezek a 2G útikönyvek első termékei, melyek a könyv és az okostelefon házasításából születtek, ahol a hagyományos útikönyvekhez QR-kódok segítségével biztosítjuk az aktuális információk letölthetőségét az internetről. 2020-ban jelennek meg az első 3G útikönyvek, ahol rövid, néhány perces videók színezik majd az anyagot.

A VilágVándor útikönyvek eddig megjelent részeit szintén megtalálja a webshopunkban.