A makedón Kastoriánál dél felé fordulva hamarosan elérjük Thesszália „végtelen földjét”, mely fölött a „levegőben lebegő” (ezt a fogalmat rejti a Meteora szó) sziklakolostorok őrködnek Kalampáka közelében. Az egykori beltenger helyén ma megművelt síkságot találunk, melyet északon az „istenek hajléka” (az Olümposz-hegység) határol, keleten pedig az a Pelion-hegység, amelynek dús, zöld növénytakarója egészen a tengerig ér, mintha megelőlegezné a közeli Északi-Szporádok szigetein megszokott látványt. A síkságot átszelve nyugalmunkat semmi izgalmas látnivaló nem zavarja, s ugyanez a helyzet a városokban is, ahol legfeljebb a piacok, no meg az utcai forgalom kissé keleties jellege érdemel említést.

„Ta meteora monasztiria”, vagyis „kolostorok a levegőben”: ez a találó görög elnevezése a szédítő magasságú sziklapilléreknek, melyek körül nem ritka látvány a lassan köröző keselyű. A sziklák láttán magától értetődőnek tűnik, hogy a kolostorokban élők a múltban csak kötélhágcsók és kötélen leeresztett kosarak segítségével tartották a kapcsolatot a külvilággal (az egykori „liftek” szerepét ma már ösvények, hidak, sziklába vájt lépcsők vették át). Ne feledjük, hogy az UNESCO által a kulturális világörökség részévé nyilvánított hely eredendően a félrevonulás, az elmélkedés helyszíne volt, jóllehet a „kolostortúrák kapujának” tekintett közeli Kalampáka nyüzsgő szállodái és zajos tavernái s a jóformán a kolostorok kapujáig terjeszkedő szuvenírárusok arra emlékeztetnek, hogy a harmadik évezred eleji „nagy görög körutazás” egyik kötelező állomásánál járunk. A kolostorokat megfelelő öltözékben – a nők szoknyában, a férfiak hosszúnadrágban tekinthetik meg.

AGIA TRIADA

Ez a kolostor is magányos sasfészekként épült egy különálló sziklára a XV. században. A narthex freskói 1692-ben készültek, a templomhajót 1741-ben festették ki.

AGIA ROUSSANOU

Az Agia Moni kolostorból (1315) csak romok maradtak, a Roussanou-kolostort viszont a XVI. században újjáépítették. Alulról nézve a kolostor fala mintha az alatta lévő szikla szerves folytatása lenne, valóban olyan benyomást kelt, mint egy sasfészek. Katholikonját 1530-ban kezdték újjáépíteni, freskói 1560-ban, a krétai iskola divatját és a hagyományos tematikát követve készültek: a narthexben az Utolsó ítélet, a Szentek mártíromsága, a kupolában Krisztus megdicsőülése, a központi hajóban pedig Krisztus színeváltozása és feltámadása a freskók témája.

PYLI (ΠΎΛΗ)

Ahogy a neve is mutatja (Pyli – Kapu), a kis falu a hegyi út bejárata a Koziaka lejtőin. Bár a falu nem túl érdekes, de körülötte az Itamos folyót körülölelő táj csodálatos. A falutól kicsit távolabb látható a gyönyörűen ívelt, 1514-ben épített Portiati híd. Pyli felett kb. 800 méter magasságban fekszik a Szent Vissarion-kolostor háromemeletes épülete. A kolostor könyvtárában ritka kéziratok vannak.

Részletesebb mindenre kiterjedő leírást és turista információkat találhat a VilágVándor sorozat Észak Görögország - A Meteorák és a Halkidiki című útikönyvében.

Ezek a 2G útikönyvek első termékei, melyek a könyv és az okostelefon házasításából születtek, ahol a hagyományos útikönyvekhez QR-kódok segítségével biztosítjuk az aktuális információk letölthetőségét az internetről. 2020-ban jelennek meg az első 3G útikönyvek, ahol rövid, néhány perces videók színezik majd az anyagot.A VilágVándor útikönyvek eddig megjelent részeit szintén megtalálja a webshopban.